A következőkben a részvevők beszámolóit tesszük közzé
Balogh Szilvia, Meséd Facilitator, Nagyecsed
Nagyecsedi „Jó kezdet”
Egy kis város mely közel 7000 fős lélek számmal rendelkezik, ebből 25-30 % – a roma származású a lakosságnak. A munkanélküliség és a szegénység nagyon elkeseríti az érintetteket de jött egy remény a nehéz időszakban a mélyszegénységben élő anyukák számára akik otthon vannak és a minden napi monoton életüket élik. Egy Jó kezdet című projekt köszöntött be hozzánk a ROA által. A projektnek egyik komponense
a „Meséd” melyben csoportvezetőként veszek részt. Nagyecseden három csoport működik integráltan melyben hátrányos helyzetű roma és mélyszegénységben élő nem roma anyukák vesznek részt. A program által minden héten mesés könyveket kapunk melyeket a foglalkozásokon együtt olvasunk és elemzünk.
A mese világában felnőttként teljesen más világba csöppenünk, mint gyermekként. A mesés könyvet együtt olvassuk majd elemezzük. A mese elemzését mindig saját életünkre vetítjük, és ennek hatására nagyon sok tanulságát kapunk belőle , melyeket a minden napi életünkbe is megélünk vagy megélhetünk. 2010 .09.15-én kezdődött a program 48 anyukával ebből összesen 5 anyuka már állást kapott. Ezen program által rá ébredtek, hogy ők is értékesek, megnőtt az önbizalmuk, már felmernek szólalni és van saját véleményük.
Két mesét dolgoztunk fel amit előadták az első közösségi eseményen, melynek nagy sikere volt. Nagyon motiváltak és házi feladatként minden este olvasnak gyermekeiknek, ezáltal nagyon sokat javult az olvasásuk, beszéd készségük, kommunikációjuk, kreativitásuk. Heti 2 óra kikapcsolódás és relaxáció vár rájuk. Nagyon szeretik és a vissza jelzés szerint alig várják, hogy eljöjjön a következő foglalkozás, amit én is nagyon várok.
Máté Istvánné Ági, Meséd Csoport vezető, Nyíregyháza
Meséd a Keletiben
Az én férjem sokat mesélt gyermekkoráról,amit itt töltött a Keleti lakótelepen. A szülők alacsony iskolázottsága miatt milyen hátrányokat szenvedett az iskolában. De becsületre, tisztességre nevelték őt. Ő 11 évesen került el innen Örökösföldre, ahol évekkel később megismerkedtünk összeházasodtunk, gyermekeket vállaltunk. A Mesélő Édesanya a Meséd egy igazi gyöngyszem számomra, mivel ezek az anyukák férjem gyermekkori ismerősei akikkel szívesen foglalkozom. Az anyukák is rendkívül nyitottak, elfogadóak velem szemben. Őszinteség, szeretet jellemzi az anyukákkal való viszonyomat.
Már az első foglalkozáson az anyukák 90% -a olvasott, a többi anyuka szemüveg hiány, vagy szerintem olvasási gyengeség miatt nem olvasott. Amire nagyon oda kell figyelmen, hogy semmiféle különbséget ne érezzenek. Ezek az anyukák elmondják nehézségeiket, gondjaikat. Nagyon nyitottak a fejlesztésekre, mert tudják, az ő hibáikból tanulva, hogy gyermekeik jó jövője a tanulástól függ. Nagyon sokat elmondják, hogy túl hamar lettek anyák így ők nem tudtak tanulni, de gyermekeiknek jobb, szebb jövőt szeretnének. A mesék örömet okoznak mind az anyukáknak, mind a gyermekeknek. Volt olyan anyuka aki elmondta, hogy nem tudott a foglalkozásra és gyermeke várta az nap a könyvet.
Az egyik csoport neve Hamupipőke, nagyon találó név mivel ezek az anyukák rendkívül sokat dolgoznak családjukért. Nemcsak főznek, mosnak, takarítanak, hanem vizet hordanak, fát vágnak. Tiszteletre méltóak, nehéz körülményeik ellenére bizakodóak.
Én személy szerint hálás vagyok minden szervezetnek, alapítványnak, támogatónak akik ezeknek a szomorú sorsú, roma anyukákat és gyermeket célzó programot hoztak létre. Egy kis oázis a sivatagban az anyukáknak ez a heti 2 óra program. Számomra is fejlesztő program, mivel minden héten új játékokkal, nagyobb odaszánással kell hozzáállnom az anyukákhoz. Belőlem sokkal nagyobb együttérzést és örömöt váltott ki. Reméljük, hogy pozitív hatást fog továbbra is eredményezni a roma családokban.
Sipos Eszter, hallgató, NYF – PKK
Tanító
A MesÉd programtól nagyon sokat kaptam és bizton állítom, hogy meghatározó része az életemnek. Eleve pozitívan álltam hozzá magához a gondolathoz is, hogy segítsük ezeket az édesanyákat, mivel én is nagyon fontosnak tartom a hátrányos helyzetű, illetve a roma családok felzárkóztatását a társadalomban. Nagyon vártam a foglalkozás kezdetét. A foglalkozásokon, amiken részt vettem nagyon jól éreztem magam. Megtanultam értékelni az életet, hogy ki is vagyok, és hogy értékes és érdekes ember vagyok. Édesanyám mindig úgy tanított, hogy minden ember egyforma. Sosem voltak előítéleteim a kisebbséggel szemben, de ezek a foglalkozások megtanítottak és ráébresztettek arra, hogy ezek után se legyek az, sőt próbáljak más embereknek is segíteni levetkezni az előítéleteiket.
Miután beszélgettem ezekkel a roma anyukákkal, mindig erre gondoltam. Igen, ő is ugyanolyan ember, mint én, ugyanolyan gondokkal, mint amik nekem vagy neked is vannak. Neki is ugyanolyanok az érzelmei. Ő is tud szeretni, szomorú lenni vagy éppen haragban lenni. A gyermeke ugyanolyan fontos, amilyen én vagyok a szüleimnek és ugyanúgy megad vagy megadna még többet is, mint mondjuk az én szüleim nekem. Néha, mikor egy-egy anyukával beszélgettem, elszorult a torkom és a szívem a meghatódottságtól. Véleményem szerint sokat kapnak a Mesélő Édesanyák a programtól, az Anya klubtól. Szórakozás közben sokat tanulnak, mind Szilviától, mind egymástól. Olyat is elmondhatnak, kimondhatnak, amit lehet, hogy még a férjük előtt sem vagy maguknak sem mertek eddig bevallani. Itt kikapcsolódhatnak, nem kell senkinek és semminek megfelelniük. Önmaguk lehetnek és elfogadják egymást, valamint, hogy kik is ők maguk. És azt hiszem, ez a legfontosabb.
Garai Gréta, hallgató, NYF – PKK
Tanító
Néhány gondolat a MesÉd programról …
A MesÉd program sok mindent ad, de legfőbbképpen tudást és szemléletváltást. Olyanfajta tudást, mellyel az asszonyok a gyermekeiken tudnak segíteni, hiszen a programnak egyik legfontosabb pontja a gyerek. A gyerkőcök már kisgyermek korukban megismerkednek a könyvekkel, ezért ha iskolába érnek, nem az lesz az első dolguk, hogy idegenkedjenek tőlük, esetleg belefirkáljanak, vagy széttépjék azokat, hanem meg fogják becsülni, mert azt gondolják: ”Az anyu is könyveket olvasott nekem, amelyek érdekesek, frappánsak és tanulságosak voltak.”
A szülőkre is mély hatással van a program, hiszen itt megtanulják azt, hogy széles látókörrel kell járni a világot, hogy hálát kell adni azért, amijük van, és meg is kell becsülni azt. A szülők, miközben a meséskönyveket olvassák, felfedezik azt, hogy egy- egy apró dolog is sokat számít ebben a rohanó világban. Ha ezeket észrevennénk, talán sokkal boldogabb lenne az életünk. Az édesanyák megosztják egymás között tapasztalataikat, gondjukat, gondolataikat, bajukat, amelyekből a többi anya is nagyon sokat tanulhat. Minden szülő más és más, de egy valami mégis összetartja őket, és ez nem más, mint a család, a gyerekek és a szeretet.
Hogy nekem mit adott a MesÉd?Legfőbbképpen azt, hogy majd végzésem után, ha a hivatásomban fogok elhelyezkedni, az első dolgom az lesz, hogy egy olyanfajta szülői értekezletet fogok létre hozni, mint a MesÉd. Ezt úgy képzeltem el, hogy megtudhatom általa, mit várnak el tőlem a szülők. Pl.: gyerek centrikusságot, önzetlenséget és leginkább azt, hogy minden gyereknek a megfelelő tudást adjam. Persze, ez mind nem csak rajtam múlik, hanem a szülőkön is. Szeretném azt, hogy minden anya olyan legyen, mint a nagyecsedi nők, akik nagy gonddal viseltetnek a csemetéikért. Hiszen együtt többet tudunk tenni a gyerekekért.
Nagy Érzsébet Emese, Meséd anyuka HSCL programról
Egy csodálatos nap az óvodában!
Nagyecseden a kettesszámú óvodában foglalkozást tartottam. A sajátos kultúrámból merítettem erőt, és aktivitást. A roma kultúra egyik ősi mestersége a kosárkötés, melynek alapanyaga, a vessző! Ez a délelőtt nemcsak a gyerekeknek, de nekem is hatalmas örömet adott. Felemelő érzés volt, hogy büszke volt rám a kislányom, aki ennek a csoportnak a tagja.
Örömet, biztatást, és hatalmas élményt kaptam, amit ezúton is szeretnék megköszönni program kitalálójának és támogatóinknak!
A foglakozás első részeként vesszőből készítettünk virágot. A tevékenység közben a virág részeiről, és annak létfontosságáról beszélgettem a gyerekekkel. A félkészállapotban lévő virágot nagy érdeklődéssel, örömmel, aktivitással készítették. Az elkészült virágok felmutatása sikerélményt hozott számunkra. A kreativitás után, játék következett. Egy kis mondóka melyet tapssal kísértek a gyerekek, majd egy állatnevet mondtak.
Az állatnak a hangutánzására, az élőhelyére, és a táplálkozására voltam kíváncsi. Nagy örömet jelentett számomra hogy a gyerekek nagyon sok információval rendelkeztek az állatvilágról! Befejezésként egy mesét olvastam a gyerekeknek, amit nagy érdeklődéssel fogadtak. A könyv olvasása után a „Meséd” programban tanultak alapján, elemezni kezdtük a történetet, majd behelyettesítettem a mindennapi kis helyzeteikbe. A csodálatos könyv megfelelő képen tükrözte a tartalom érzelmi világát, amit a gyerekek nagyon ügyesen észrevettek!
A foglakozásokat a gyerekek életkorához mértan kell megtartani.Tudni kell azt, hogy mennyi az a maximális időtartam, amit ki lehet velük tölteni. Sikeres foglalkozás érdekében kellő motiváció szükséges. Fontos hogy tartalmas legyen. És ami mindkét fél részére fontos, hogy sikerélményként éljék meg.